2000. szeptember 5-én rendeztük meg - még a Trianon Társaság égisze alatt - Észak-Erdély visszatérésének hatvanadik évfordulójára emlékező ünnepségünket. Délután öt órára zsúfolásig megtelt a Magyarok Háza színházterme: országgyűlési képviselőktől kezdve a művészvilág jeles tagjain át az egyszerű emberekig több százan jöttek el erre a kivételes estére, melyhez hasonlóra nem volt példa az elmúlt ötven évben. Pedig szükség van arra, hogy időnként megálljunk, s emlékezzünk vagy éppen erőt merítsünk múltunk dicső időszakaiból. Különösen akkor fontos egy ilyen esemény, amikor jelenünk nem kifejezetten felemelő időszakát kell átéltünk. Ahogy március 15-én sem azért emlékezünk és ünnepelünk, mert másfél évvel később elbukott a szabadságharc, úgy itt sem lehet ellenérv a négy évvel később történtek tragédiája. Ellenkezőleg. Az ilyen emlékező esteken éppen az előző korok összefogásából, a magyarok egymásra találásából kell tanulnunk, s ez volt estünk egyik üzenete a mának!

Hatvan évvel ezelőtt, ezen a napon indultak el csapataink visszavenni Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. A XX. századi magyar történelem legboldogabb, sohasem felejthető pillanata volt az. Nem lehet elérzékenyülés nélkül végignézni azokat az eredeti dokumentumfelvételeket, ahol a Honvédség gyalogos- és huszárszázadait, páncélos, kerékpáros alakulatait egységes sorrá duzzadó, magyar zászlókkal, népviseletben ünneplő, a magyar honvédet és Horthyt éltető tömeg fogadta több száz kilométeren át. Soha ennyi virágot nem láthatott ebben a században európai hadsereg!
Nekünk - alapvető céljaink eléréséig - általában csak gyászmegemlékezések, lehangoló koszorúzások jutnak osztályrészül. Ezúttal azonban egy olyan estet szerveztünk, ahol végre a felemelő, erőt, összefogást, hazaszeretetet sugárzó bizakodásé volt a főszerep, és egy fúvószenekaré, amely hétszáz kilométerről, a festői Gyergyó-medencéből érkezett Budapestre, hogy felejthetetlen estet szerezzen a jelenlévőknek. Ez tökéletesen sikerült!
A Tekerőpataki Fúvószenekar - amely nem professzionális együttes, tagjai a nyári munkák mellett, estékbe, éjszakákba nyúlóan készülnek, gyakorolnak - kivételes hangulatot varázsolt már az első három számmal is.

Tekerőpataki Fúvószenekar, Ormándy József, Pálinkás Péter - Székely himnusz (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Tekerőpataki Fúvószenekar - Árpád apánk (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Tekerőpataki Fúvószenekar - Édesanyám, lelkem... (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Zúgott a taps, pedig ez még csak a bevezetés volt. A közönség tagjai (a teremben lévők és a színpadon történteket az előtérben elhelyezett kivetítőn keresztül követők egyaránt) vastapssal jutalmazták a zenészeket, majd hasonlóképpen fogadták a hatvanéves filmkockákról visszamosolygó katonáink menetét, később a kormányzót, aki fehér lován lovagolt be Nagyváradra.

Az est műsorközlője dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió főbemondója volt, aki Wass Albert Jönnek! című művéből olvasott fel megindító részleteket.

Felhangzott a szó, zeng az induló, győztesek megint régi zászlaink...
Huszonkét év álmai és várakozásai után ma, 1940. szeptember 5-én, verőfényes őszi reggelen itt állunk a trianoni határ csengersimai sorompójánál. Előttünk a sorompó, amely ma reggel hét óráig - tehát még néhány percig - a trianoni határt jelképezi. Túl rajta a verőfényes koraőszi napsütésben Szatmárnémeti tornyai kéklenek már felénk, mögöttünk a messzi országúton a Magyar Honvédség alakulatai végeláthatatlan hosszú-hosszú sorban.
A bécsi döntés után vitéz nagybányai Horthy Miklós - Magyarország kormányzója - a következő hadparancsot intézte a honvédséghez:

Szatmárnémeti, Máramarossziget, Kapnikbánya, Nagyszalonta, Fugyivásárhely, Margitta, Visóvölgy, Cirlibaba.
Szent László városa, Nagyvárad, ünnepi zászlódíszben, önfeledt lelkesedéssel várja a bevonuló magyar honvédeket, s a tízezres tömeg szabadon, mint egy ember kiáltja: éljen Magyarország, éljen Horthy Miklós!
Ez volt az a szent imádság, amit huszonkét esztendőn keresztül éjjel és nappal rebegett minden ajk, amit azonban hangosan csak ma reggel óta mondhatnak ki.

Pálinkás Péter - Nem! Nem! Soha! (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Tekerőpataki Fúvószenekar - A hazaszeretet (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

A harmadik napon csapataink elérték az Élesd, Szilágysomlyó, Benedekfalva, Drágosfalva vonalat. Nagybánya, Sebes várának romjai, Csucsa...
...És eljöttek az erdélyi városok nagy napjai. Zilah, Dés, Beszterce, Szilágysomlyó, Szamosújvár, Nagykároly, s beteljesült a régi álom, átmentünk a Királyhágón.
Bánffyhunyad. Lelkes örömmel fogadta honvédeinket Szamosújvár lakossága is.

Tekerőpataki Fúvószenekar - Hargita induló (letöltés MP3 formátumban itt)

Tekerőpataki Fúvószenekar - Gyergyótölgyes kellős közepében... (a 21. Székely Határvadászok indulója - a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

József Attila Nem, nem, soha! című versét Szentkirályi Gábor szavalta el. Azt a verset, amely az elmúlt évtizedekben megjelent József Attila összes verseit tartalmazó kötetekből rendre kimaradt - sajnos napjainkig -, mivel az elvtársak "proletárköltő-képébe" nem illett bele...

A hatodik napon birtokba vett területek határa Magyargorbó, Válaszút, Bonchida, Szentgotthárd, majd a bécsi döntéstől megállapított határvonal: Mezőbánd, Nyárádtő, Balavásár, a Kis- és Nagy-Küküllő közötti hegyvonulat, a Gyergyói-medence és a Békás-szoros.
Tomboló lelkesedéssel fogadta Gyergyószentmiklós székely lakossága a bevonuló honvédeket.
Reggeltől estig tartott csapataink átvonulása Marosvásárhelyen...
És mit szól Tamási Áron a Hargita visszatéréséhez?

Pálinkás Péter - Székelyek, székelyek... (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Tekerőpataki Fúvószenekar - Kolozsvári vigadóban (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Szeptember 11-én csapataink a lakosság tomboló lelkesedése közepette bevonultak Kolozsvárra... Kincses Kolozsvár felett is megvirradt a szabadság napja. A bevonulás napján a város lakossága már a hajnali órákban leplezetlen örömmel készülődött a honvédség fogadására...
Bevonultunk Székelyudvarhelyre, Csíkszereda lakossága ünnepélyesen fogadta a magyar csapatokat... s a nap folyamán elértük a Gyimesi-szorost. Ünnepelnek a gyimesi csángók. A szorosban, Rákóczi várának romjainál húzódik a történelmi határ.
Szeptember 12. Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely: Gábor Áron emlékháza, a legdélebbi hazatért község: Zágon, Sósmező.

A visszacsatolt Észak-Erdélyben 3.011.000 ezer ember élt, ebből 1.867.000 magyar (62%), 1.036.000 román nemzetiségű (34,4%). Teleki Pál igen szigorú rendelkezésekkel szabályozta, hogy a nemzetiség és az anyanyelv megállapítását a népszámlálás megbízhatóan végezze. Hibás vagy téves adatfelvétel csak elvétve fordult elő. Az 1930-as román népszámlálás szerint sem volt Erdélyben román többségű város. A magyarok aránya a visszatért nagyvárosokban a következőképpen alakult 1941-ben: Kolozsvár 86,5%, Nagyvárad 91,8%, Szatmárnémeti 92,9%, Marosvásárhely 95%!
A Horthy-korszak külpolitikájának legnagyobb sikere a Partium északi része, Észak-Erdély, és a Székelyföld visszacsatolása. Csonka-Magyarország képes volt a nemzetközi elszigeteltségből az évek során kitörni, a kisantant szorítása ellenére a magyar külpolitika lényegében fegyver nélkül érte el az 1938-1940. közötti területgyarapodásokat, mindezt részben már a II. világháború kellős közepén.
A kormányzó emlékiratainak tanúsága szerint nem volt elégedett a húsz évvel korábban elveszett keleti területeink 42,7%-ának visszaszerzésével, hiszen több mint 400.000 magyar maradt Dél-Erdélyben. Ezt az érzést legszebben Babits fejezte ki Erdély című versében:

Oh messze, messze, Erdély, messze még a nap, Erdély, hogy teljes lesz a munka s az igazság se csonka.

vitéz nagybányai Horthy Miklós ellentengernagy (1868-1957.) (kormányzásának eredményei hangfelvételen)

Horthy Miklós nevét még ma sem őrzi közterület Budapesten, pedig sugárutat is megérdemelne. A XX. században rajta kívül nem volt országunknak olyan vezetője, aki gyarapította volna Trianonban megcsonkolt területünket. Legutóbb a XI. kerületben kívánta a lakosság és néhány magyar képviselő visszakeresztelni az egykori Horthy Miklós utat, ám a többség szerint ez még nem időszerű. Hát igen, amíg több településünkön a mai napig létezik Kun Béla, Lenin, Rákosi, Élmunkás, Sztálin út, addig az ember valóban elgondolkozik, mi is történt nálunk valójában 1989-ben...

Horthy Kolozsváron, Teleki Pál, Bethlen György beszéde, Horthy beszédei, Szászrégen.
Utoljára a Székelyföld fővárosába, Marosvásárhelyre látogatott el a legfelsőbb hadúr.

Az új határ Szalontánál kezdődik, aztán Nagyváradtól, Bánffyhunyadtól, Kolozsvártól délre vonul, és Torda körül - amely kívül maradt - beszögellést alkot. Majd Marosvásárhelytől, Udvarhelytől délre, Sepsiszentgyörgytől nyugatra vonul dél felé, majd keletnek kanyarodva Zágon, valamint Kovászna alatt eléri a Kárpátok gerincén futó történelmi határt.

"Bízom a Gondviselésben, hogy az ünnepeknek is megjön az idejük." (Horthy Miklós)

Ormándy József - Te vagy, Horthy Miklós... (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Hegedűs Zsuzsanna református lelkész és énekművész alkalomhoz illő bejelentést tett, mely szerint a Szabadság téri templom egykor a kormányzóról elnevezett terme ismét visszakereszteltetett vitéz nagybányai Horthy Miklós teremmé.

Hegedűs Zsuzsanna - Hiszekegy (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Nagy Feró színpadra lépésekor már szinte izzott a levegő, így a három dal méltó befejezése volt a több mint háromórás estnek.

Nagy Feró - Lesz, lesz, lesz... (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Nagy Feró - Erdély induló (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Nagy Feró - Igazságot Magyarországnak! (a dalszöveg megtekintése és letöltés MP3 formátumban itt)

Az emlékest megálmodója és rendezője: Szalóky Attila, a Magyar Élettér Alapítvány kuratóriumának elnöke

A műsor végén dr. Bőzsöny Ferenc búcsúzott el a közönségtől.

A megemlékezésről készült felvétel megvásárolható hang- és videókazettán a Gondos Bt. üzleteiben (a címek megtalálhatók a Kapcsolatok menüpont Támogatóink részében), illetve kedvezményes áron (videókazetta: 1920 Ft, hangkazetta: 550 Ft) Alapítványunk székhelyén (lásd az Elérhetőségeink oldalon).